Mivel a Habs-meccset nem láttam, most csodálhattam meg élőben először az idei végleges csapatot. Amikor kiderült, hogy leépítések lesznek, akkor adtam fel végleg ezt a szezont, mondván draft pickek nem fognak gólokat lőni, blokkolni stb. De amióta elvesztettük Downie-t és főleg mióta megszabadultunk Kubinától, van valami energia a játékunkban. Nem akarok messzemenő következtetéseket levonni a mai meccsből, mert a Rags-nek ez a meccs egy back-to-back második mérkőzése volt meghatározó játékosok hiányában (bár ez utóbbi ránk is igaz). De azt láttam, hogy a védelmünk viszonylag stabil, a Kubina-MAB-féle vonalhoz képest pedig egyenesen reménykeltő. Tényleg az volt számomra a legszembetűnőbb, hogy gyorsak, erősek vagyunk a védelemben. Persze ez relatív, de a korábbi állapotokhoz képest becsüljük meg. Szóval Yzerman valamit nagyon tud, de aki talán még nála is nagyobb zseni, az Boucher. Egy ilyen garnitúrából ezeket az eredményeket és főleg ezt a játékot kihozni becsületére válik. Én hiszem, hogy alakul valami a csapat körül, s ha idén mégsem jönne össze semmi, a jövő akkor is a miénk. A szakmai vezetés nagyon jó, a csapat magja adott, látszik a koncepció a franchise-on belül, én tehát bizakodó vagyok.

Egyetlen kivetnivaló volt hajnalban a játékunkban, de ez már ebben a fórumban is lerágott csont: a PP. A második PP-sorunk így néz ki: Mikkelson-Lee; Connolly-Shannon-Hall (vagy Wyman, erre nem emlékszem pontosan). Közülük az NHL 29 csapatában senki nem lenne fönt emberelőnyben, nálunk jelen helyzetben mindenki... Ez sok mindent megmagyaráz, de azért nemcsak a minőséggel vannak problémák, hanem az elképzelés hiányával is. Ennek okait persze mindannyian ismerjük, de azért szemet szúrt a Rangers ellen is.

Mindezekkel együtt a hátralévő 18 meccsen köpjük ki a belünket, hátha még meglehet a PO.